A hivatalos fűtési szezon október 15-én kezdődik, viszont a hűvösebbre fordult időjárás miatt sok helyen már befűtöttek. Azok, akik meg nem ellenőriztették kéményüket és fűtőeszközeiket, ezt ugyan még mindig megtehetik, de ilyenkor leterheltek a szakemberek és hosszabb a várakozási idő.
Azt, hogy mennyire fontos az ingyenes lakossági kéményseprés lehetőségével élni, mutatja a tény, amely szerint a tűzoltókat idén már 702 kéménytűzhöz riasztották. Az ilyen esetek leggyakoribb oka, ha nincs megfelelően kitisztítva és a kémény belső falára lerakódott korom, és kátrány meggyullad. Minden hatodik lakástűz a kéményben keletkezik.
Szén-monoxid-mérgezés
Tévhit, hogy csak a régi gázkazánoknál jelentkezhet ez a probléma, hiszen minden nyílt égésterű fűtőeszköz és vízmelegítő forrása lehet a mérgező gáznak, amennyiben nem biztosított a levegő-utánpótlás. A kandalló, a cserépkályha, illetve a vegyes tüzelésű kazán, a konvektor és a fali vízmelegítő is lehet nyílt égésterű és akkor ezek a szoba levegőjét használják működés közben. Ha nincs elég friss levegő ezek környezetében, szén-monoxid fog keletkezni, ami magas koncentrációban akár egy percen belül is halált okozhat. Idén már 14 ember halt meg emiatt.
A köznyelvben „csendes gyilkosnak” nevezett szén-monoxid veszélyessége abban rejlik, hogy színtelen, szagtalan, szervezetre gyakorolt hatásai (rosszullét, szédülés, hányinger, fáradtság) könnyen összetéveszthetőek más betegségek tüneteivel. Ez a gáz a beltérben leggyakrabban előforduló toxikus gáz, amely meggátolja a véráramban az oxigén szállítását.
A nyílászárók területén zajló folyamatos technikai fejlődésnek köszönhetően a gyártók egyre jobb szigetelőképességet érnek el. Fontos azonban tudni, hogy a természetes szellőzésre minden lakótérben szükség van. Ezért már a nyílászáró kiválasztásánál figyeljünk a beépített szellőzőkre és rendszeresen gondoskodjunk friss levegőről otthonunkban.
Minden berendezés beszerelését és telepítését bízzuk szakemberre, éljünk a szaktanácsadás lehetőségével egy-egy készülék, vagy rendszer megvásárlása előtt. Az időszakos és kötelező felülvizsgálatok, ellenőrzések elvégzését is bízzuk megfelelő szakképesítéssel rendelkező emberre. Tegyük lehetővé a kéményseprők rendszeres ellenőrzését, és a feltárt hiányosságok megszüntetéséről a lehető legrövidebb időn belül gondoskodjunk.
A szén-monoxid-mérgezés megelőzésének hatékony kiegészítő eszköze a megfelelően működő érzékelő berendezés. Elhelyezése és használata előtt mindig figyelmesen olvassuk el a csatolt tájékoztatókat, útmutatókat. Baj esetén azonnal hívjuk a segélyhívó központot a 112-es, vagy 105-ös segélyhívó számon!
Kéménytüzek és kátrányosodás
Az utóbbi években – visszatérve a hagyományos szén-, fatüzelésre – egyre gyakrabb a visszajelzés a kémények kátrányosodására, kéménytüzekre.
Néhány tüzelési tanácsot fogadjanak el jobbító szándékkal!
Ahhoz, hogy tüzet gyújthassunk gyúlékony anyagra, gyulladási hőmérsékletre és oxigénre – továbbiakban levegőre – van szükség.
A tüzelőberendezésben begyújtás után jelen van a tüzelő anyag, melyhez a szükséges levegőt biztosítani kell. Ezt szolgálja a tüzelőberendezésen található alsó ajtó, csappantyú stb., ami az égési levegő bejutását biztosítja.
Gyakorlati tapasztalat az, hogy a gyakori tüzelőanyag pótlás elkerülése miatt a kazán tűzterét – úgy mondva – jól megrakják, a tüzelőanyag begyúlása után a levegőbeáramló-szerkezetet elzárják, mondván ne égjen le hamar, vagy ne fűtse túl a rendszert. Ezzel kezdetét veszi az ún. kátrányosodás.
Ugyanis:
-az égési levegő hiánya miatt az égés nem tökéletes, nincs elegendő levegő, a tüzelőanyag nem tud elégni,
-a füstgáz hőmérséklete nagymértékben csökken, ezáltal a kémény üzemi hőmérséklete is csökken, azaz lehűl, a lehűlt kéményben a lehűlt füstgáz a kémény oldalára lecsapódik,
-a tökéletlen égés miatt el nem égett tüzelőanyagból korom és kátrány rakódik le a kéménytest felületére, nagyobb hideg esetén, amikor fokozott fűtést kell alkalmazni nem zárjuk el a levegőnyílást, a nagyobb hőhatástól a füstcső betorkollásánál keletkezett hő miatt a lerakódott kátrány meggyullad, ami tovább égve kéménytűzhöz vezet.
A begyulladt kéményt házilag ne kezdjük el oltani! Minden esetben hívja a katasztrófavédelem műveletirányítási központját a 105-ös segélyhívó számon!
Ilyen tüzelési módnál fokozottabb kéményellenőrzés, seprés szükséges. Ugyanez a jelenség – kátrányosodás – tapasztalható, ha a kéménytest valahol tömítetlen,
hézaghibás /lyukas/.
A kéményről kívülről hideg levegő jut be, ami a kimenő füstgázt lehűtve ismételten kátrányosodást okoz.
Ugyanez a jelenség következik be, ha a kazán túlméretezett – illetve méretezetlen – a kéményhez és a fűtési rendszerhez viszonyítva. A túl nagy kazán a kis mennyiségű fűtővizet a fűtőanyag tökéletes elégése előtt felmelegíti és ilyenkor az üzemeltető a túlfűtés veszélye miatt értelemszerűen elzárja a kazánt.
Fenti problémák szakszerű fűtéssel, a kazán és a kémény, a fűtött légtér szakszerű megtervezésével, kivitelezésével elkerülhető.
Tanácsok a kéménytüzek megelőzésére:
1. Rendszeresen tisztítsa ki kéményét és tüzelőberendezését! Házilagosan kémény kiégetést soha ne végezzen.
2. Gyakran szellőztessen! Soha ne állítson fel tüzelőberendezést olyan helyiségben, ahol tűzveszélyes anyagot (pl. oldószert) tartalmazó levegő van vagy ahová ilyen levegő beszivároghat!
3. Gondoskodjék arról, hogy mindig megfelelő mennyiségű égési levegő álljon rendelkezésre! Ne tömítse le teljes mértékben az ablakok és ajtók réseit! 1 m3 földgáz, illetve 1kg tüzelőolaj elégetéséhez 15-18 m3 levegő szükséges. 1 kg tűzifa elégetése kb. 12-15 m3 levegőt igényel. A kazánházba vagy a fűtőhelyiségekbe építtessen szellőzőnyílásokat és azokat hagyja szabadon!
4. Gondoskodjék arról, hogy a tüzelőberendezés-helyiségben (kazánházban) mindig kellő tisztaság legyen!
5. Ne tüzeljen el műanyagot, festett és rétegelt, nedves fát, lemezt, falemezt, vasúti talpfát, szemetet, hulladékot, fáradtolajat!
6. Csak engedélyezett begyújtó anyagot használjon a tüzeléshez!
7. Csak a tüzelőberendezéshez engedélyezett tüzelőanyagot használja!
8. Szél esetén vagy alacsony külső hőmérsékletnél a kémények huzata erősen megnőhet. Egy megfelelően beépített és működő huzatszabályozó sokat segíthet.
9. Laza, rosszul záródó kéményajtók, tömítetlen kazántagok, rosszul szigetelt égéstermék elvezető-csövek csökkentik a hatásfokot, ráadásul ezek tűzveszélyesek.
10. Kéményét és tüzelőberendezését rendszeresen ellenőriztesse szakemberrel! A fűtőeszköz takarításához hívjanak szakembert, a kémény tisztítását pedig tegyék lehetővé a kéményseprők részére.
Amennyiben a kéménytűz, vagy szén-monoxid szivárgás mégis bekövetkezne, az égéstermék elvezető működését azonnal szüneteltetni kell. Az égéstermék elvezető csak akkor használható újból, ha a katasztrófavédelem kéményseprő ipari szerve a kémény műszaki vizsgálatát elvégezte és az erről szóló nyilatkozatban a használatot engedélyezte.
A kéményseprő-ipari szerv a jogszabályban meghatározott helyszíni műszaki vizsgálatot kéménytűz vagy szén-monoxid-szivárgás káreseményt követően térítésmentesen 24 órán belül elvégzi. Ennek meghiúsulása esetén a kéményseprő-ipar szerv a helyszíni műszaki vizsgálatot az ingatlan használójának bejelentése alapján előre egyeztetett időpontban végzi el.
Tanácsok a kazántüzek megelőzésére:
1. Csak engedélyezett, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni.
2. Ne a berendezés közelében tároljuk a fűtőanyagot. Fűtőanyagot csak a kihűlt állapotú fűtőberendezésbe szabad tölteni.
3. Szilárd tüzelőanyaggal (fa, szén, szalma stb.) üzemelő berendezés közelébe éghető anyagot nem szabad tenni, a kipattanó szikra felfogására fémből készült és vízzel töltött szerkezetet használjunk.
4. A tüzelő-, fűtőberendezéshez csak a gyártó által ajánlott tüzelőanyagot szabad használni.
5. A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal gyújtsuk be és üzemeltessük.
6. Nem helyezhetőek el berendezési tárgyak a fűtőtestek és a hozzá kapcsolódó füstelvezető csövek közelében.
7. A tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezés használatakor győződjön meg arról, hogy a szellőzés megfelelő, így megelőzhető a szén-monoxid-mérgezés.
8. A tartalék folyékony tüzelőanyagot megfelelően lezárva és jól szellőztetett helyiségben kell tárolni, lehetőleg a házon kívül.
9. A gázzal üzemelő tűzhelyet ne használja fűtés céljára (nem biztonságos és mérgező gázok keletkezhetnek).
10. Ne próbáljuk házilag magunk, vagy olcsó munkát ígérő „szakember” bevonásával javítani a gázfogyasztó készüléket, mert ahhoz speciális szerszám, alkatrész, kellő szakismeret és jogosultság szükséges.
11. A gázfogyasztó-készülék lángőrét tilos kiiktatni, működését műszakilag módosítani.
A rendszeres időközönként, tűzbiztonsági okból végzett ellenőrző tevékenység gyakorisága nem változik. A szilárd tüzelésű berendezésekhez kapcsolódó égéstermék-elvezetők esetében ez évente, a gázüzemű és a zárt rendszerű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények vagy kéményrendszerek esetén kétévente történik, a kémények teljes nyomvonalának műszaki felülvizsgálata négyévente esedékes. Az egylakásos ingatlanok tulajdonosai az alkalmazott fűtési rendszerüktől függően évente vagy kétévente kérhetik az ellenőrzés ismétlését.
A kéményseprő ősszel és télen is el tudja végezni a kémény ellenőrzését, és ha szükséges, a tisztítását. Ilyenkor arra érdemes figyelni, hogy a kéményellenőrzés napján ne fűtsünk be, hogy a kéményseprőnek ne forró környezetben kelljen dolgoznia.
A műszaki vizsgálat, sormunka és egyéb kéményseprő ipari tevékenység a 1818/9/1 ingyenesen hívható kormányzati vonalon,
normál díjszabású telefonszám +36 (70) 645-2946 interneten: http://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu linken,
E-mailben, levelét a kemenysepro.ugyfelszolgalat@katved.gov.hu címre küldve rendelhető meg.
Személyesen 4300 Nyírbátor, Debreceni u 69.
H 8.00-20.00 K-P 8.00-14.00
