Ibrányi Református Egyházközség
Egyházközség székhelye: 4484 Ibrány, Iskola u. 3.
E-mail: ibrany@reformatus.hu
Lelkészi hivatal címe: 4484 Ibrány, Iskola u. 3.
Lelkészi hivatal telefonszáma: 0630/639 68 44
Lelkipásztor: Vass László megválasztott lelkipásztor, Mercz Sándor segédlelkész
Főgondnok: Kulcsár József
Web: https://nyirseg.reformatus.hu/
Ibrányi Református Egyházközség – a múlt
A község neve először IV. (Kun) László 1280. nov. 11-én kelt adománylevelében szerepel.
Károly Róbert az 1322-ben kelt okiratban Egyházas Ibrány-ként adományozza a települést Pécz Gergelynek és Lukácsnak. A fentiekből kitűnik, hogy Ibránynak már az Árpádok korá¬ban temploma volt. Az egri káptalan kimutatása szerint 1322-ben ez a templom meg volt. Késő gótikus stílusban épült, és Szent György tiszteletére szentelték föl annak idején.
Az eredeti templom kicsi volt, legalábbis a falak erről beszélnek, valamint egyszerű, bár a román építészeti stílus szépsége ebben az egyszerűségben is elra¬gadó lehetett. A templom kelet—nyugat hossztengelyi tájolású, hossza 12 méter, szélessége 7 méter, magassága 5 méter volt. Mindkét falon több méter hosszú eredeti farkasfogazatú párkány, egy kövekkel berakott ablak, ugyancsak kövekkel berakott és így bevakolt ajtó, a sekrestye ajtaja és a falba épített szentségtartó (pastoforium) került elő. A tatárjáráskor a templom valószínűleg elpusztult, illetve fölgyújtották a tatárok, leégett. Később a falakat befedték, és így használták sokáig. Nagy átalakítást az 1510-ben kezdődött renováláskor hajtottak végre. Kivették a keleti és nyugati zárófalat, a szen¬télyt körívesen alakították ki, s késő gótikus reneszánsz faragású kő diadalívvel választották el a hajótál. Nyugati irányban is megnyújtották a haját, a falakat mege¬melték, mert csak úgy tudták a karcsú gótikus ablakokat kialakítani.
1517-ben fölszentelték, de 1600-ban Ismét alakítottak rajta. Külső formáját majdnem teljes egészében ekkor nyerte el a templom. Ez a templom került 1602-ben a reformátusok birtokába és a mai napig a református egyház tulajdona. Ibrányi László küldte az első papot Pályi Mihályt, aki 1629. júniusában el is foglalta a parókiát. A gyülekezet hálás volt ezért Ibrányi Lászlónak, és a templom bejáratával szem¬beni falra a következőket íratták fel szép díszírással:
„Vivit post funera virtus nobilis ac generosus Dominius Ladislaus de Vaja Soli Dei in Maj. 1629. Anno”.
A mai magyar fordításban így szól:
„Éljen a létrehozó, az erényes úr, az alapító nemes Vajai László. Isten kegyelméből, 1629. májusában”.
Ezt a már tágas, szemre is tetszetős templomot sokszor tatarozták, melyek közül a legjelentősebb az 1815. évi átalakítás, felújítás. Ekkor bontották le a szentélyt, a hajótól elválasztó faragott kődiadalíveket, aminek egy részéből a szószéket építették, a többi részével berakták a sekrestyeajtót, a szentségtartó fülkét. A szentély fölé emelt új boltozat kissé magasabb lett, mint a hajó boltozata. A templomnak sokáig nem volt tornya, majd 1843-44-ben építették föl a templom nyugati részéhez csatlakoztatva a kőtornyot. 1892. nyarán Szikszay András lett a református egyház lelkésze. Ekkor a templom nagyon rozoga állapotban volt, belseje, kül¬seje, a falak, a tetőzet nemcsak, hogy nem szép, de életveszé¬lyes volt. A hatóságok bezáratták a templomot és nagyarányú tatarozás kezdődött. Ekkor kapta a templom a mai formáját.
A falakat megemelték 6,5 méterre, és a mennyezetet félhenger alakúvá formálták. Így a templom belső magassága 8 méter lett. Eltüntette a szentély és a hajó mennyezete közötti szintkülönbséget, és a szentélybe újra berakatta a sekrestyeajtót és a szentségtartót. Az 1510. évi és az 1600. évi átépítéskor kialakított eredeti gótikus ablakok e munkák során tönkrementek. Ezek ugyanis igazi mérműves ablakok voltak, fölső részükben színes üveg volt. Szikszay az ablaknyílást 4,5 méter magasságúvá képeztette. A tatarozáskor óvták a két bejárati ajtót, mert mindkettő régi, eredeti, a késő gótika idejéből származó kőkeretes ajtó. Az egyik ajtót a torony elrejti, ugyanis a tornyot úgy építtették 1843-44-ben a templom nyugati homlokzatához, hogy itt a templomnak kettős lett a bejárata. A szemöldökrész közepén volt kifaragva az Ibrányi család címere, amely azonban már nem látható. A torony alatti ajtóhoz kívülről formájában a bentihez hasonló ajtón át lehet bejutni. Ezt a felső részén szereplő évszám szerint 1847-ben alakították ilyen formájúvá.
A templom déli falán van a főbejárat. Ez az ajtó is a késő gótika Igen szép pálcadíszes kőkeretes ajtóemléke. Karcsúsága csodálatosan simul bele e gótikus jellegű külsőbe, a magasba nyíló ablakok, e keskeny és magas támpillérek társa¬ságában igen szép látványt nyújt. Ezt a látványt csak emeli a fölötte futó nemrég helyreállított farkasfogazatú párkány. A farkasfogazat között egy tábla van a falba építve, a következő szöveggel:
„Mely Szerelmetesek a Te Hajlékid oh Seregeknek Ura! Jobb egy nap a Te Házadnak udvariban, hogy nem ezer nap egye¬bütt Zsolt LXXXIX. Ez Imádság Házának a Menyország Kapujának egész külseje megújult a buzgóság filléréből Pathó András lelkészségének itteni 31. évében 1866”.
Ez a késő gótikus két ajtó tette „híressé” a református templomot.
A Szikszay-féle tatarozás két év alatt befejeződött, 1894-ben fölszentelték, újra használatba vették. Az utóbbi évek során felújított templomon kívül szépen látható az eredeti román stílus két jellegzetes eleme: a lőrésszerű ablakocska és a farkasfogazatú párkány mind a déli, mind az északi oldalon. Ugyancsak kívülről látható a déli főbejárat szépen dekorált, karcsú pálcás díszítésű késő gótikus kőkeretes ajtó.
A szemnek is tetszetős déli fal: gótikus karcsú, magas ablakok, támpillérek, a románkori em-lékek, kőkeretes ajtó. A templom belseje is egységes jellegű. A kőből emelt szószék egyszerűségéből is figyelmet magára vonva „uralkodik” a padsorok fölött. Előtte az Úr asztala két részből áll: egy hatszögletű csukható ajtajú fa szekrényke, és ezen egy malomkő képezi az asztallapot. Szépen hímzett terítő takarja.
A félkört utánzó szögletes falú szentély északi falából alig tűnik elő a sekrestye volt ajtaja és a pastoforium (szentségtartó). A templomhajó mindkét végén fából készített karzat van, amelyre falépcsőn lehet feljutni. A keleti karzat eredetileg a legényeké volt, a nyugati a lányoké és a kisebb gyermekeké. Mindkét karzatnak a hajó belseje felé eső tartógerendája két-két faoszlopon nyugszik. Az oszlopok tiszafából készültek, és az ácsmunka remekei. Spirál alakú — a teljes gerenda magasságában — faragás az oszlop mind a négy oldalának teljes felülete.
A karzat barnára van festve. A nyugati karzaton van az orgona. Ezt az egyszerű egy manuálos, nyolc regiszteres orgonát a harmincas évek végén építették. Szélládáját villanymotor működteti. A hajó teljes egészében paddal van berendezve. A keleti részen a férfiak, a nyugatin a nők ülnek.A szószékkel szemben régen az egyházi tanács tagjai foglaltak helyet. A templom alatt kripta van, ide van eltemetve az Ibrányi család nyolc tagja. Az utolsó Ibrányit, Antalt 1843. október 30-án helyezték el a sírboltban. Bár ő katolikus volt, az akkori református lelkész Pathó András az anyakönyvben följegyezte többek között, hogy imádkozott a halottért, és a kriptában nyolcadiknak helyez¬ték el, s abban több hely nem maradt.
A harangok
Amíg a torony meg nem épült, a harangok részére külön ácsolt haranglábat készítettek. Két aktív harangja van ma a templomnak. A gyülekezet életében egyébként 4 harangot őriztek meg a közel 4 évszázados feljegyzések:
1.) Egyet az 1. világháború idején elvittek (ezt 1645-ben öntötték), további sorsa ismeretlen.
2.) Egy 80 kg súlyú harangunk, melyet 1731-ben öntöttek, - mivel megrepedt - a templomban a szószék előtt kiállítva megtekinthető.
3.) A templomtoronyban található nagyharang súlya 288 kg. Felirata pedig ez:
„ÁHÍTOZIK TESTEM-LELKEM TEHOZZÁD ÉLŐ ISTENEM.
ÖNTETTÉK AZ IBRÁNYI REF. EGYHÁZ HÍVEI SZIKSZAI ANDRÁS LELKÉSZSÉGE IDEJÉBEN 1923.”
4.) A templomtoronyban található másik harangunk súlya 138 kg. Ezen egyházunk címere mellett egy Ige áll: „HA ISTEN VELÜNK, KI LEHET ELLENÜNK.”
A másik oldalon pedig ez olvasható: „A SZENTHÁROMSÁG ISTEN DICSŐÍTÉSÉRE KÉSZÍTTETTE AZ IBRÁNYI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET SZOLGÁLÓ KÖZÖSSÉGE. KÉSZÍTETTE GOMBOS LAJOS ÉS FIA MIKLÓS 1986. ŐRBOTTYÁNBAN.
Ibrányi Református Egyházközség – a jelen
A gyülekezet amellett, hogy az Ibrányi Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium fenntartója, aktív közösségi életet él.
A hitéleti tevékenységen túl a kölünböző korosztályú és érdeklődési körű gyülekezeti tagok számára biztosítunk találkozási lehetőségeket:
Ibrányi Református Nőszövetség: általában 10 fő körüli létszámmal alkalmankénti összejöveteleken osztják meg gondolataikat, örömteli eseményeiket, valamint egyeztetnek a tennivalókról. A hozzájuk kapcsolódó asszonyok közül többen kézműves alakotásokat is készítenek, és kiállítások, jótékonysági árusítások során ismertetik meg magukat.
Laudamus Református Énekkar: a gyülekezet tagjaiból álló, 15-20 fős énekkar tagjai hetente próbálnak, és egész évben megajándékozzák a hallgatóságot zenei élménnyel:
Húsvét, pünkösd, advent idején templomi fellépés, ezen kívül városi rendezvényeken (Március 15-i nemzeti ünnep, Városi Betlehem-állítás, jótékonysági felhívások alkalmain).
Egyéb gyülekezeti események: a hagyományos vasárnapi istentiszteletek és hétközi bibliaórák alkalmain túl, és a hittanoktatáson kívül:
- egyetemes imaheti alkalmak, ökumenikus összejövetelek történelmi egyházak tagjaival
- március 15-i nemzeti ünnep, templomkerti ünnepély (emlékmű van a templomkertben)
- Anyák napja: hittanos köszöntések
- konfirmáció: 20-30 fő évente
- Konfirmandus-kirándulás és lelki értékápolás:
- Jubileumi konfirmáció (50 éve konfirmáltak számára), Ibrányból elszármazottak hazainvitálása és vendégül látása
- Generációk találkozója
- gyülekezeti délutánok évente 3-4 alkalommal
- testvérgyülekezeti kapcsolat ápolása – az erdélyi Gernyeszegi Református Egyházközséggel
- nyári vakációs bibliahét a hittanosok számára, általában 2x5 nap
- hittanos 1 napos kirándulás: 1-2 alkalommal évente
- gyülekezeti felnőtt kirándulás: történelmi emlékhelyek felkeresése, népművészeti értékek megtekintése, gasztronómiai értékek felfedezése (ahol eddig voltunk: Visegrád, Eger, Szatmári körút, Zempléni körút: Vizsoly-Gönc-Boldogkőváralja, Füzér-Kőkapu, Debrecen-Hortobágy, Hollókő-Kékestető, Miskolc-Lillafüred, Várhosszúrét
- templomi kulturális események: Hangszeres hangversenyek, orgonakoncertek, zenés áhítatok (egyházi ünnephez kapcsolódva), Vendég-énekkari fellépések
- egyházi ünnepek, rendhagyó istentiszteleti alkalmak (pl. Pünkösd 2. nap délutáni szabadtéri istentisztelet)
- Városi betlehem-állítás köszöntője, kántálás az idősek otthonában: lelkész és énekkar szolgálatával
- Halottak napi temetői ökumenikus istentisztelet
- Szentesti betlehemes műsor a templomban
