A legnagyobb óvatosság, odafigyelés ellenére BÁRKI VÁLHAT ÁLDOZATTÁ, valamennyi veszélyhelyzetre, bajra képtelenség felkészülni. A bűncselekmény áldozatává vált, testi, lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást vagy vagyoni kárt szenvedett emberek segítségét, érdekképviseletét sokáig egyetlen szervezet vállalta fel, az utóbbi években azonban ezen a téren is sok változás történt.
Napjaink büntetőpolitikájának egyik kiemelt feladata a bűnözés okozta káros hatások csökkentése, és a bűncselekményeket elszenvedő személyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése. Az államnak kifejezésre kell juttatnia, hogy a társadalom, a közösség szolidáris az áldozatokkal. Ehhez kapcsolódva f e b r u á r 22 - én minden évben megrendezik az Á L D O Z A T O K N A P J Á T. Azért pont ekkor, mert az Európa Tanács 1990. február 22. – én tette közzé a bűncselekmények áldozatainak chartáját, s e nap azóta a bűncselekmények áldozatainak napja, melyet hazánkban a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület javaslatára 1993 óta tartanak meg. Érdemes tudni, hogy a különböző társadalmi szerepek, az életstílus, az életkor és különböző egyéb tényezők érvényesülésének megfelelően az áldozattá válás kockázata változó, mindenképpen meghatározó szerepe van azonban a családi környezetnek, az ismeretségi – baráti körnek, az otthonon kívül eltöltött időnek.
A BŰNÖZÉS Magyarországon a rendszerváltozás óta robbanásszerűen növekedett. Az ismertté vált bűncselekmények többsége a lakosság vagyon- és személyi biztonságát közvetlenül sérti, az élet minőséget kedvezőtlenül befolyásolja. E folyamatot sajnos nem követte a társadalom és az állampolgárok önvédelmi mechanizmusainak kifejlesztése. A jó közbiztonság azonban nem valósítható meg kizárólag a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás hagyományos, garanciákban gazdag rendszerében. A közbiztonságot ugyan javíthatja a bűnüldözés teljesítményének és a büntető igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése, szükség van azonban olyan, a társadalmat ösztönző és mozgósító programok, technikák intézményesítésére is, amelyek a nagy- és kisközösségek, az intézmények, a gazdasági szereplők és az állampolgárok egyszóval a civil társadalom önvédelmi képességét, bűnözéssel szembeni védettségét fokozzák. Ezért is kiemelten fontos az, hogy a rendészeti szervek és a civil szerveződések lehetséges kapcsolatai, minél szélesebb körben valósuljanak meg a hétköznapok munkájában. A korszerű társadalmi bűnmegelőzési stratégia a társadalom önvédelmi képességeit fokozó, államilag vezérelt illetve támogatott szakmai és civil mozgalom, olyan célkitűzések összessége, amelyekkel mérsékelni lehet a bűncselekményeket előidéző okok hatását, csökkenteni a sértetté válás veszélyét, növelni az egész közösség biztonságát, ezáltal javítani az élet minőségét, az emberi jogok érvényesülését. A társadalompolitika integrált részeként megvalósuló bűnmegelőzés alapvető működési szervezeti, szakmai, pénzügyi feltételeinek megteremtése elsősorban kormányzati feladat. A társadalmi bűnmegelőzési stratégia valójában azonban csak akkor hatékony, ha a helyi társadalompolitika részeként valósul meg. Meg kell tehát találni a regionális, a kistérségi és a települési bűnözés kihívásaira a helyben hatékony megoldásokat. Mindezek miatt a társadalmat differenciált módon ösztönző és mozgósító bűnmegelőzés eredményes megvalósítása érdekében a Kormánynak, a helyi önkormányzatoknak, a központi és helyi hatóságoknak és intézményeknek folyamatosan együtt kell működniük a civil szervezetekkel, az egyházakkal, az üzleti és gazdasági élet szereplőivel és az állampolgárok kisközösségeivel.
A MEGELŐZÉS INTÉZMÉNYES LEHETŐSÉGE a társadalmi beilleszkedési zavarok határozott visszaszorítása csak akkor lehetséges, ha létrehozzuk az átfogó megelőző tevékenység, a társadalmi prevenció kellően változatos, differenciált, de egységes logikával dolgozó és működésében szervesen integrált, alapellátás jellegű társadalmi intézményrendszerét. Ez elsősorban az iskolai és a rajta kívül folyó gyermek és ifjúságvédelem ügyét érinti, beleértve a rendőrség és a bíróság intézményét is, továbbá megköveteli a nevelési és pályaválasztási tanácsadók, gyermek ideggondozók, a fiatalok ellátását szolgáló pszichiátriai intézmények tevékenységének kritikai elemzését, határozott továbbfejlesztését. Az értékek, szokások normák átörökítésének legnagyobb esélye abban a közösségben van, amelybe az ember beleszületik, amely szükségszerűen adott számára, amelyben az első hatások érik. E közösség mai viszonyaink között tipikusan. A CSALÁD, amely a társadalmi betagozódást biztosító intézmények egyike. Sajátossága, hogy a társadalom tudatos irányításával csak nehezen, áttételesen befolyásolható, más közösségekhez képest. A közvetlen befolyásolást akadályozza pl. intim, érzelmi kötöttségeken alapuló természete és ennek megfelelő zártsága. Ezért különösen alkalmas a kialakult negatív tradíciók, normák közvetítésére. A mindenkori család életmódját elsősorban a családtagoknak a társadalom struktúrájában elfoglalt helyzete, ezzel összefüggő szociális és anyagi feltételek, a lakóhely szerinti ökológiai viszonyok és a család nagysága határozzák meg. A társadalmi betagozódás szempontjából ez a legjelentősebb morális erővel bíró közösség, ezért a deviáns viselkedési formák átörökítésében ennek van a legnagyobb jelentősége. A családi közösségen átörökített legfontosabb és legáltalánosabban előforduló ugyanakkor a deviánsviselkedéssel szoros kapcsolatban lévő tradíciók a csökkent munkavállalási hajlam, a szükségletek kielégítésének az uralkodótól eltérő, sokszor törvényellenes módja, a mértéktelen alkoholfogyasztás, illetve alkoholista életvezetés, a kulturális igénytelenség, a fizikai erő kultusza, a konfliktusok feloldásában az önbíráskodás és az erőszak alkalmazása. Ezek a tendenciák előfordulhatnak halmozottan. Az, hogy melyik érzelmi közösség, milyen mértékben közvetíti a deviánsviselkedésre ösztönző normákat, magatartási mintákat, a következő tényezők együttes hatásának függvénye:
- Milyen mértékben fertőzött a közösség a negatív tradíciók, szokások és normák által?
- Hányadik generáció képviseli ezeket a negatív értékeket?
- Ki, illetve milyen respekttel rendelkező személyiség képviseli erősebben a negatív tendenciákat?
- A képviselt értékek szempontjából homogénnek tekinthető-e a közösség, legalább a felnőtt tagok vonatkozásában?
- Milyen forrásból, milyen erősséggel, milyen torzításokkal érkeznek a közösségbe a társadalomban uralkodó normák?
- Milyen tényleges lehetőségeket biztosít a társadalom azok számára, akik az érzelmi közösségbe való konform alkalmazkodást kényszernek tekintik?
- Milyen az említett lehetőségekhez való pszichikus viszony, tehát mennyiben látja reményteljesnek a kitörést maga a közösség vagy annak egy-egy tagja?
A BŰNÖZŐK TÖBBSÉGE is jelentős időt tölt iskolában, így bizonyos lehetősége van az alapvető ismeretek elsajátítására. Az iskola által közvetített tudás jelentősége azonban elhalványul, mert nincs meg a megfelelő pozitív érzelmi háttér és értelmi színvonal a befogadásra. A legtisztességesebb hátrányos helyzetű család is többnyire ingerszegény környezetet jelent, a szociális helyzet és a tagok alacsony műveltsége miatt. Az iskolába kerülő gyermek hiába fogadja nyitottan az onnan érkező tudást, alacsony intellektusa miatt helyzete mégis hátrányos marad. Miután napjainkban az iskola elsősorban tudást, közvetítő funkcióját látja el és az ilyen gyermek nyilvánvalóan nem eléggé versenyképes, teljesítménye következtében kudarcélményeket gyűjt, így a családtól elhúzódik, mert ott sem érik élmények, az iskola pedig nem nyújtja a várt sikerélményeket. Az ilyen gyermek olyan környezetet keres tehát, ahol őt is értékelik és számára is nyújtanak valami értékelhetőt. Ezekben, az esetekben a deviánsviselkedésnek csak a veszélye áll fenn mindaddig, míg el nem dől, hogy ez a bizonyos, mindent pótló környezet milyen minőségű normák közvetítésére vállalkozik. A mai iskolarendszer egyedül nem képes a meglévő egyenlőtlenségek kiegyenlítésére, a tudás egyenlő elosztására, a társadalmi betagozódás egyenlő esélyeinek biztosítására és az uralkodó, illetve kívánatos normákkal való azonosulás megteremtésére. A társadalmi betagozódás körében felmerülő problémák megoldásának előfeltétele ugyanis, a társadalmi egyenlőtlenségekből származó visszahúzó erő hatásának csökkentése. Minden lehetséges eszközzel tehát erősíteni kell az iskolát, hiszen a társadalmi betagozódás igazságosabb esélyeit mégiscsak a társadalmilag hasznos tudás elsajátításával lehet biztosítani, ez pedig elsősorban az iskola intézményrendszerén keresztül valósítható meg. A szükséges tudás elsajátítása során nyílik majd ugyanis lehetőség a helyes, pozitív normák racionális érzékelésére, az azokkal történő érzelmi azonosulásra. Remélhetőleg már a legközelebbi jövőben tudományos értékű feleleteket lehet adni a megjelölt és legfontosabbnak tartott kérdésekre, így arra, hogy:
- milyen erejű és jelentőségű a szükséges kielégítés és a konfliktus feloldása során a negatív viselkedési minták másolása a hátrányos helyzetű, deviánsviselkedésre hajlamos közösségekben?
- hogy hogyan kumulálódnak és hogyan hatnak a deviáns viselkedési formák egymás keletkezésére a hátrányos helyzetű rétegekben?
- hogy milyen hatékonyságú a társadalmi betagozódást biztosító intézményrendszer és ezen belül az egyes intézménytípusok működése a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a deviáns viselkedési formák megelőzése terén?
Az e kérdésekre adott helyes válaszok megelőzési rendszer, fontos zálogává válhatnak.
Az állampolgárok a legtöbb esetben vagyon elleni delictumok sértettjei, amihez az is hozzájárul, hogy a rendszeres propagandatevékenység ellenére még mindig nem fordítanak kellő figyelmet egymásra (környezeti közömbösség), saját értékeik megóvására a szakemberek ezzel kapcsolatos tanácsaira!! Különösen jellemző a hanyagság a figyelmetlenség a nemtörődömség az alkalmi illetve zseblopások (kerékpár, telefon, pénztárca, készpénz, iratok, bankkártya stb.) esetében. Az alkalmi lopásoknál a sértett értékei leggyakrabban nyitva hagyott gépjárműből, iskolai vagy kórházi szekrényből, őrizetlenül hagyott táskából, bevásárlókocsiból tűntek el. A lakásbetörések tekintetében kiemelten veszélyeztetettek a gyenge mechanikai védelemmel ellátott tömblakások, alagsori tárolók, valamint a hétvégi házak, zártkerti ingatlanok és tanyák. A tanyavilágban gyakran a vagyonvédelmi eszközök hiánya, illetve a földeken őrizetlenül hagyott értékek (öntözőberendezések, mezőgazdasági gépek termények,…) miatt váltak a tulajdonosok bűncselekmények áldozatává. A bűncselekmények között mindenképpen meg kell említeni a hozzátartozók közötti erőszakos cselekményeket is. Bár egyes felmérések szerint minden negyedik családban rendszeresen előfordulnak a családon belüli erőszak jelenségkörébe tartozó jogsértések (főleg a nők és a gyermekek bántalmazása) ezeknél az eseteknél még mindig igen magas a látencia. Illetékességi területünkön leggyakrabban testi sértés, zaklatás, garázdaság, kiskorú veszélyeztetése, tartás elmulasztása, és magánlaksértés fordult elő. Szerencsére egyre többen felismerik, hogy a családon belüli erőszak nem természetes és főleg nem magánügy. A 2009 október 01 – től bevezetett távoltartás intézménye új körülményeket és feltételeket teremtett a hozzátartozók közötti erőszak esetében az agresszor eltávolításához. A törvény rendelkezése értelmében az előállt helyzetben felmerülő nehézségek megoldásához ingyenes, gyors, és szakszerű tájékoztatást kell kapnia az áldozati státusztól függetlenül minden ügyfélnek, emellett bűncselekmény bekövetkezése esetén. Az áldozatok megfelelő feltételek mellett különféle szolgáltatásokat vehetnek igénybe, melyek a következők:
Az érdekérvényesítés elősegítése: Segítség az alapvető jogok érvényesítéséhez, jogi tanácsadás minden áldozatnak. A bűncselekmény során eltulajdonított személyes iratok (személyi igazolvány, lakcímkártya, adó kártya, Taj kártya) költségmentes pótlásához segítségnyújtás, amennyiben az áldozat az egyéb feltételeknek is megfelel.
Az azonnali pénzügyi segély: Krízissegély, amennyiben a bűncselekmény következtében az áldozat megélhetése, létfenntartása került veszélybe (lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel, utazással kapcsolatos, továbbá gyógyászati és kegyeleti jellegű kiadások fedezése, ha erre az áldozat a bűncselekmény következtében nem képes). Bármilyen bűncselekmény áldozata igényelheti. A bűncselekmény elkövetésétől számított 5 napon belül igényelhető.
A szakjogászi segítségnyújtás: Bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárításához szakjogászi (ügyvédi) tanácsadás vagy beadvány szerkesztése. Bármilyen bűncselekmény esetén a rászoruló áldozat igényelheti.
A kárenyhítés: A szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények (pl. rablás, erőszakos közösülés, súlyos testi sértés) áldozatai igényelhetik, a bűncselekmény miatt bekövetkezett igazolt vagyoni kár részbeni megtérítésére, amennyiben a bűncselekmény következtében súlyos testi, vagy lelki sérülés is keletkezett. A bűncselekmény elkövetésétől számított 3 hónapon belül igényelhető.
Áldozatsegítő támogatást bármelyik szolgálatnál megyénkben pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál lehet igényelni, melynek elérhetőségei:
4400 Nyíregyháza, Kereszt u. 9. (Tel.: 42/501-787; Fax.: 42/597/671).
Ügyfélfogadás:
hétfő: 8.00-18.30
kedd: 8.00-18.30
szerda: 8.00-18.30
csütörtök: 8.00-18.30
péntek: 8.00-14.00
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr – főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Bűnmegelőzési Osztálya kiemelten kezeli az áldozatvédelmi tevékenységet.