A jelenleg zajló koronavírus járványról nagyon sok hasznos hírt, információt hallunk, olvasunk. Ugyanakkor jelennek meg téves, félrevezető akár pánikkeltésre is alkalmas álhírek. Ezek sokszor hiányosak, megalapozatlanok, téves következtetéseket tartalmaznak. Szeretnék ebben az információ áradatban segíteni eligazodni, tájékoztatni.

Hangsúlyozom, hogy az alábbi tájékoztató részben  tudományosan is  megalapozott tény, részben saját véleményem. Úgy gondolom, hogy a járvánnyal kapcsolatos ismereteim és 34 éves orvosi tapasztalatom elegendő ahhoz, hogy hasznos információkat tudjak átadni.

A korona vírus több típusa eddig is ismert volt. A mostani járványt okozó vírus 2019. év végén lett azonosítva Kínában, mint "súlyos akut légúti tünet együttest okozó koronavírus 2" SARS-CoV2 az általa okozott megbetegedés /coronavirus disease 2019/ COVID-19.

Mit tudunk magáról a vírusról és terjedéséről?

A SARS-CoV-2 vírus genetikai állománya ma már teljesen feltérképezett. Felmerült a kérdés, hogy a vírus laboratóriumban ember által előállított biológiai fegyver lehet-e ? A kutatók válasza, hogy egyértelműen NEM. Genetikai állománya ezt a lehetőséget kizárja, a vírus állati hordozóból származik, természetes úton alakult ki. Olvashatunk arról is, hogy a járvány során változik, mutálódik a vírus. Kétségtelen, hogy a jelenlegi járványt okozó koronavírusnak már több genetikai módosulása ismert. Ezek a járvány terjedését, súlyosságát úgy néz ki nem befolyásolják. A vírus emberről-emberre elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de tárgyakon is életképes marad. Az, hogy felületről átvihető-e a fertőzés és így megbetegedést okozhat, nem teljesen ismert. Eddigi tapasztalatok szerint a vírus fertőző képessége a visszatérő légúti járványokhoz képest /pl. influenza / magasabb.

Hogyan zajlik a betegség, mik a tünetek?

A fertőzés után a tünetek jelentkezése 1-14 nap, DE a beteg már a tünetmentes napokban is fertőzhet. Jellemző tünetek a magas láz, száraz köhögés, légszomj, általános gyengeség. Az esetek egy részében enyhe légúti fertőzés tünetei is lehetnek, mint torokfájás, szaglás, ízérzés elvesztése, nem légúti panaszok.  Utóbbiak ellátás, kivizsgálás szempontjából NEM tartoznak a gyanús esetek közé, DE ezen tünetek esetén is kell az óvatosság. A fertőzött lehet teljesen tünetmentes is.

Mit tudunk a halálozási adatokról?

A járvány halálozási aránya nem ismert, reálisan 3% körülire tehető. A közölt erre vonatkozó statisztikai adatok nagyon eltérőek akár 1% alatt vagy 10% felett is lehetnek. Felmerül a kérdés, hogy miért vannak ekkora különbségek. Ennek több oka is lehet. Egyrészt nem történik kórboncolás, hazánkban sem, így nem ismert, hogy a halálok közvetve vagy közvetlenül korona vírus fertőzés-e vagy sem. Az sem ismert, hogy a kórházon kívül elhunytak között halálokként lehet-e koronavírus fertőzés, hiszen ezek a meghaltak nem szerepelnek a statisztikákban. A halálozási arányokon szintén torzít az a tény, hogy az egyes országok között jelentős különbség van az elvégzett koronavírus diagnosztikai vizsgálatok számát illetően, ez lehet tízezres /mint hazánkban / vagy százezres nagyságrend is. Ahol sok vizsgálat történik, ott sok a tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató fertőzött így a halálozási arány alacsony.

Kik a veszélyeztetettek, milyen a korosztályos megoszlás?

A leginkább esendőek az idős és az idős krónikus betegségben szenvedők. Alacsonyabb az igazolt fertőzés a középkorúak között és a legkevesebb fertőzött a gyermek és az egészséges fiatal korosztályban van.

Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért van igen nagy különbség az igazolt fertőzöttek számában?

Mint fentebb utaltam rá, ez nagyban függ az elvégzett diagnosztikai vizsgálatok számától. Ahol kevesebb a vizsgálat ott nyílván kevesebb az igazolt fertőzött. Hazánkban a vizsgálatok száma tízezres nagyságrendben lett elvégezve, ezért a kimutatott fertőzöttek száma alacsony. Véleményem szerint a valóságban a közöltnek többszöröse.

Hogyan történik a koronavírus fertőzés igazolása illetve kizárása?

Magyarországon a vírus direkt kimutatása az elfogadott /PCR/, ez laboratóriumi körülmények között elvégzett orr - garat váladék mintából történik. A vizsgálat találati aránya magas, jóval 90% felett van. A hibaszázalék adódhat abból. hogy nem megfelelő a mintavétel, vagy a fertőzés olyan fázisában történik, amikor nincs elég magas számú vírus a kimutatáshoz. Emiatt a fertőzés igazolásához két mintavétel szükséges, amennyiben bármelyik pozitív, a fertőzés igazolt. A gyógyult betegnél a tünetek kezdetétől legalább két hét eltelte után, vagy a tünetmentességet követően, három negatív minta szükséges. Az interneten olvashatóak ajánlatok térítés ellenében vérből végezhető gyorstesztekről. Ezek NEM elfogadottak a fertőzés kimutatására, elvégzése NEM ajánlott. Ezek a tesztek a fertőzés során a szervezetben megjelenő ellenanyagokat IgM és IgG mutatja ki. A tesztek egy része nem specifikus koronavírusra, nem mindegy hogy a beteg a fertőzés mely fázisában van.

Mi várható a járvány lefolyásában, mikor lesz vége?

A járvány lefolyását illetően jelentős különbségeket látunk az országok között, ezek a meghozott járványügyi intézkedésekből adódnak. Vannak országok, ahol a meghozott alacsony számú és enyhe korlátozó intézkedések miatt a járvány nagyon gyorsan terjedt, igen magas betegszámmal. Ez az egészségügyi ellátó rendszerre igen komoly terhelést jelentett, ami kezelhetetlen volt. Jellemzően Olaszországban és Spanyolországban láttuk ennek a drámai következményeit, kevés egészségügyi dolgozó, alacsony kórházi ágyszám, kevés lélegeztető gép stb. Magyarországon az időben bevezetett intézkedésekkel egy elnyújtott lapos görbéjű lefolyást látunk. Ez úgy tűnik alkalmas arra, hogy az egészségügyi rendszer elbírja a járvánnyal járó terhelést. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz vége a járványnak, nehéz válaszolni. A járványügyi szakemberek, virológusok szerint akkor várható, amikor a lakosság jelentős hányada 60-80% átesik a fertőzésen igazoltan vagy anélkül , hogy kiderülne a betegség.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

Mindenekelőtt, vegyük komolyan a jelenlegi vészhelyzetet, tartsuk be a korlátozó intézkedéseket. Fokozottan figyeljünk a higiénés szabályokra, gyakori kézmosás, fertőtlenítés. Bár erről megoszlanak a vélemények, én javaslom, ha el kell hagyni otthonunkat, hordjunk maszkot, boltban akár kesztyűt is.  Az egyszerű maszk csak korlátozott védelmet nyújt, csökkenti a cseppfertőzés esélyét, de nem nyújt teljes védelmet. Erre a FFP2 és FFP3 légzésvédők alkalmasak, folyamatos viselés estében 4-6 órán keresztül. Ezek használata  elsősorban egészségügyben indokolt. Ajánlott továbbá a rendszeres testmozgás, vitaminok szedése is, ezek a szervezet védekező képességét javítják. A megelőzésben egyértelműen a leghatékonyabb a védőoltás lesz. Ennek bevezetése ez éve vége jövő év első fele körül várható. Napjainkban már önkénteseken  vizsgálják a gyártott vakcina hatékonyságát.

Van-e a koronavírus ellen hatékony, elfogadott kezelés?

Jelenleg erre a kérdésre a válasz, hogy NINCS. Vannak ugyanakkor kutatások és biztató eredmények. Több gyógyszert is hatékonynak vélnek, de ezeket nagyon alacsony betegszámon alkalmazták. Biztató vizsgálatok folynak antimaláriás gyógyszerrel, HIV és C típusú májgyulladásban alkalmazott hatóanyagokkal. Ezekkel már kezelnek COVID betegeket, széleskörű bevezetésükhöz még sok kutatási eredmény, tapasztalat kell. Úgy tűnik a fertőzésen átesettek szérumával is hatékony kezelésre lesz lehetőség.

Mi a helyzet a karanténnal?

A karantén lehet hatóságilag elrendelt vagy önkéntes. A hatóság karantént rendel el enyhe lefolyású otthon kezelhető igazolt betegség és fertőzés gyanú esetében. Önkéntes karantén ajánlott minden légúti fertőzés tünetei jelentkezésekor, illetve úgynevezett nem specifikus tünetek, hőemelkedés, hasmenés, hányás stb. meglétekor. A karantén ideje két hét. Ezalatt az igazolt fertőzöttet szigorúan el kell különíteni és a beteggel együtt élőkre is vonatkozik a korlátozás. Önkéntes karantén esetében az egy háztartásban élők az általános korlátozó intézkedések betartásával a lakást elhagyhatják.

Védettek maradnak-e a koronavírus betegségen átesettek, ismétlődhet-e a járvány?

A fertőzésen átesettek egy bizonyos ideig védettek, ennek időtartama nem ismert, valószínűleg hónapokban mérhető, ez  későbbi vérvizsgálatokkal lesz pontosabban megválaszolható. A járvány esetleges ismétlődéséről jelenleg nem lehet biztosat mondani. A járványügyi szakemberek szerint elviekben lehetséges. Újabb járvány esetében már nagy valószínűséggel rendelkezésre fog állni hatékony védőoltás.                  

Remélem sikerült a jelenlegi helyzetnek megfelelő tájékoztatót összeállítanom. Várom a további érdeklődésre számot adó kérdéseket, hozzászólásokat, melyekre szintén fogok válaszolni, reagálni.

VIGYÁZZUNK MAGUNKRA, VIGYÁZZUNK EGYMÁSRA!

Dr. Szegedi Tibor