Az Országgyűlés módosította a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényt és így 2021. január 1-jétől törlik azt a rendelkezést, amely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést. Így általánossá válik a kerti zöldhulladék és avar égetés tilalom az egész országban.
Erre tekintettel 2020. december 31. napjával hatályát veszti az avar és kerti hulladék nyílttéri égetéséről szóló 10/2013. (V.02.) önkormányzati rendeletünk is, ami lehetőséget adott és szabályozta Ibrány közigazgatási területén a kerti zöldhulladék és avarégetést.
A törvénymódosítás célja a levegő minőségének javítása, ezáltal a lakosság egészségének védelme. A levegőminőség alakulásában a lakossági fűtés mellett kiemelt szerepe van az avar és a kerti hulladék égetésének. Sajnos az őszi és a tavaszi kiskerti munkálatok idején megyénkben is sok helyen tapasztalható, hogy egyesek képesek egész településeket füstbe borítani a kerti hulladékok rendszeres égetésével.
A lehullott falevelek, lemetszett gallyak, levágott ágak elégetése kézenfekvő megoldásnak tűnik, hiszen néhány perc alatt több köbméter száraz növényből csupán egy kupac hamu marad hátra. Az avar elégetésével azonban nemcsak üvegházhatású szén-dioxid keletkezik, hanem a levegőben szálló por mennyisége is jelentősen megnő. Az egészen apró szállópor-szemcsék aztán lerakódnak a ruhán, a bőrön, a tüdőben. Bekerülnek a véráramba és így a belső szervekbe is, hosszú távon komoly betegségeket idézve elő. Egy-egy száraz növénykupac elfüstölésével nemcsak bosszúságot okozunk a szomszédoknak, hanem a saját magunk, a családunk és az egész lakókörnyezetünk egészségét is károsítjuk.
Aki nem tartja be a szabadtéri tűzgyújtás, égetés szabályait, azaz a tilalom ellenére 2021. január 1-je után mégis elégeti a kerti hulladékot és avart, az tűzvédelmi bírsággal is sújtható, mely 10.000 forinttól 3.000.000 forintig is terjedhet.
Jogszabályi háttér:
– Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225. §-a
– a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és baleset biztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet
A bírsággal sújtott égetés helyett javasoljuk a zöldhulladék komposztálását a növényi hulladékok megfelelő kezelésére megoldásként, melyhez már szinte minden háztartásban rendelkezésre áll a 2016 évben kiosztásra került műanyag komposztáló harang is,- de ennek hiányában,-vagy ha ez kevésnek bizonyul a kert nagyságának függvényében a zöldhulladék kezelésére- házilag is előállítható kis költséggel megfelelő komposztáló. A komposztálásról bővebben az alábbi linken is lehet tájékozódni az interneten:
https://www.youtube.com/watch?v=snkHwPmGP3E
Mit kezdjünk a komposztálásra alkalmatlan beteg növényi részekkel?
Vannak olyan növényeket érintő betegségek, amelyek változatlanul indokolttá teszik az elhalt, beteg részek elégetését. Az erre vonatkozó szabályozásban továbbra sincs változás. Ha valakinek a növényeit megtámadta egy olyan kártevő, vagy betegség, ami más módon nem kezelhető, a környezetvédelmi hatóság növényegészségügyi okokból továbbra is engedélyezheti a betegséggel érintett zöldhulladék elégetését. Ehhez azonban égetés előtt engedélyt kell kérni a környezetvédelmi hatóságtól, vagyis a kormányhivatal megfelelő osztályától. Ha megvan az engedély, az égetés előtt jelezni kell a katasztrófavédelem részére, hogy mikor kívánjuk elégetni a beteg növényi részeket.
Kérek mindenkit, hogy tartsa be a jogszabályi előírásokat és januártól kezdődően ne égessen a kertben!
Bakosiné Márton Mária
jegyző